Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az operett- és én

2010.02.09

Az operett- és én

 

„A színház erotikus vadászmező. A zenés színház kiváltképpen az. Itt minden a szexualitásról szól. És nem csak a színpadon.”
 
… na nem én, hanem Horváth Péter. Ugyanis az ő disszertációja viseli ezt a címet- amelyet az interneten leltem fel. Neve sokak számára ismeretlen, sőt, be kell vallanom, én is közéjük tartozom, de ez a cím felkeltette az érdeklődésemet és úgy döntöttem, beleolvasok. Írása olvasmányos, érdekes és rengeteg információval szolgál az operett világáról. Bevezet a kulisszák mögé is, megosztja a rendező vívódásait, gyötrődéseit és természetesen a boldogságát is. Pontos leírást ad a karakterekről (primadonna, bonviván, szubrett, táncoskomikus, buffa és buffó)
Horváth Péter számos sikerre vitt musical rendezője- számomra érthetetlen, hogy neve mégis ennyire a háttérben maradt. Öt évig az Operettszínház rendezője volt. Többek között ő rendezte A valahol Európában (Szegedi Szabadtéri Játékos és Operettszínház) és az 56 csepp vért c. musicalt (Papp László Sportaréna), de ezen kívül több vidéki színházban is rendezett operettet és musicalt. A zenés színház az ő világa. Amellett, hogy rendez, ír is: drámákat (ABC, Boleró, Blikk, Csáó Bámbinó, Dollármama, Kerti mulatság stb.), forgatókönyveket, novellákat, regényeket és hangjátékokat.
Tanulmányában részletesen elemzi A víg özvegy c. operettet, amelyet ő is megrendezett Miskolcon. Izgalmas megtudni, hogy mi minden történik addig, míg egy ilyen mű eljut abba a fázisba, hogy színpadon a nagyközönség elé lehet tárni. Az is különös, hogy mi az, ami eldönti, hogy az előadás sikeres-e vagy sem: „jó főpróba biztos bukást jelent, fordított esetben még van némi esély a sikerre- így tartja a közbeszéd.” A rendezőnek nincs könnyű dolga, egyáltalán nincs. Milyen egy hatásos darab: izgalmas, szenzációs, lenyűgöző?
Az operett mostoha sorsát is taglalja, hiszen valamiért az emberek lenézik, vagy legalábbis egy bizonyos értelmiségi réteg szerint nem divat nézni a „múzsák fésületlen kedvencét”. Túl édes, túl csöpögős.
Ilyen és ehhez hasonló fejtegetések vannak a dolgozatban, melynek témavezetője nem más volt, mint a tehetséges és nagy múltú Szinetár Miklós. Elolvasása rendkívül érdekfeszítő lehet annak, akit érdekel a színház háttérmunkálata.
 
Horváth Péter
Született: 1951, Budapest.
Tanulmányok: Szeged, Tömörkény István Gimnázium és Ipari Szakközép.– 1969. kéziszedő nyomdász, grafikus
Színház- és Filmművészeti Főiskola- 1973. színművész
Színház- és Filmművészeti Egyetem- 2003. Doctor of Liberal
Képet készítette: Béres Attila

 A disszertációt itt lehet elolvasni:

http://www.filmacademy.hu/data/files/350/HorvathP_dolgozat.pdf

 
 2010-02-06                                                                Piros Csilla
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.