Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szentivánéji álom- Shakespeare

2008.12.23

                                          William Shakespeare: Szentivánéji álom

 

      A mű keletkezésének időpontja bizonytalan, 1590-96 között született a nagy drámaíró tollából. Valószínűleg alkalmi darabról van szó, egy előkelő pár esküvőjére írhatta Shakespeare, felkérésre.

A kerettörténetet Theseus király és Hippolyta amazonkirálynő lakodalma adja, az ő színre lépésükkel kezdődik és végződik a történet. Theseus király előtt megjelenik Aegeus, Hermia apja, aki bepanaszolja lányát, hogy Lysandert szereti, pedig ő Demetriusnak ígérte a kezét. Az apának Athén város törvényei szerint joga van kivégeztetni a lányát, ha az ellenszegül az akaratának. Hermiának két lehetősége van, ha nem engedelmeskedik, vagy Vesta-szűznek áll, vagy halál vár rá – a lakodalomig döntenie kell.

Hermia azonban szerelmes, így sem a halál, sem a szüzességi fogadalom nem vonzza, elhatározzák hát Lysanderrel, hogy megszöknek Athénból, olyan helyre mennek, ahol nem éri őket utol a törvény keze. Abban az erdőben találkoznak éjszaka, ahol a darab nagy része játszódik.

Hermia elárulja a szökés tervét kebelbarátnőjének, Helénának, aki szintén halálosan szerelmes, de viszonzatlanul – Demetriusba, aki viszont Hermiáért eped. Heléna úgy akar Demetrius bizalmába férkőzni, hogy beavatja a szerelmesek tervébe, ezzel azt éri el, hogy Demetrius rohan az erdőbe, hogy utolérje vágyainak tárgyát, Heléna pedig szerelmesen szalad utána.

A négy szerelmes történetével párhuzamosan megismerjük a mesterembereket, akik egy színdarab előadására készülődnek, és a próbáikat abban az erdőben tartják, ahol a szentivánéji káosz kitörni készül. A darab, amelyet próbálnak, népszerű volt Shakespeare idejében, ez a Pyramus és Thisbe című tragédia.

Míg mesterembereink próbálnak, az olvasó bepillantást nyer a tündérvilágba is, megismerjük Oberont, a tündérkirályt, Titániát, a tündérkirálynőt és a kis manót, Puckot. A tündérpár összeveszése és az emberi sorsok összegabalyodása szoros összefüggésben van egymással.

Oberon haragszik Titániára, amiért nem hajlandó nekiadni az indiai fiúcskát, hogy szolgálja őt. Ezért aztán bosszút forral, felszólítja Puckot, hogy facsarja Titánia szemébe a „szerelemvirág” levét, hogy ha ébred, lobbanjon szíve szerelemre az első élőlény iránt, akit megpillant. De egy másik feladattal is megbízza kis szolgáját: látva, hogy Heléna reménytelenül szerelmes a gőgös Demetriusba, úgy dönt, az ő sorsukba is beavatkozik, és meghagyja Pucknak, hogy az athéni ruhás fiú szemébe is cseppentsen a szerelmet hozó bűbájos léből. Puck teljesíti a kérést, cseppent Titánia szemébe, aki ébredésekor megpillantja az egyik mesterembert, Zubolyt, akinek a manó előzőleg szamárfejet varázsolt, és természetesen eltalálja Ámor nyila. A másik feladatot azonban súlyosan elhibázza Puck, Demetrius helyett véletlenül Lysander szemébe facsarja a virág nedvét (hiszen ő is athéni ruhában van), aki egy csapásra beleszeret abba a lányba, akit ébredéskor elsőre meglát – Helénába.

Oberon helyre akarja hozni Puck hibáját és Demetrius szemét is elvarázsolja, így Helénába már mind a két ifjú szerelmes, Hermiába viszont egyik sem, a két lány csúnyán össze is veszik e bonyodalmak hatására.

Amikor mind a négyen elalszanak, Puck Lysander szemét egy másik virággal feloldja a varázs alól, Demetriusét azonban nem, így ő továbbra is szerelemmel szereti Helénát, a lány nagy örömére.

Oberon végül megkapja a kis indiai apródot, feloldja Titániát is a varázslat alól, hiszen megsajnálja szerelmét. A történet Theseus és Hippolyta lakodalmával ér véget, ahol a mesteremberek előadják a darabot, a négy szerelmes pedig továbbra sem tudja, hogy ami velük történt, az álom volt-e vagy valóság. Álom volt-e vagy sem… Puck szavai segíthetnek eldönteni:

„Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő
mesét,
Mely csak álom, semmiség.”

A Szentivánéji álmot Arany János fordította. 1864-ben, a szerző születésének 300. –ik évfordulóján játszotta először Magyarországon a Nemzeti Színház. Bár a korabeli kritika elmarasztalta a művet, azóta is nagy sikerrel játsszák.

 

                                                                                                            L. Orsolya

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2009. 03.22

(noni, 2009.03.22 16:41)

Szerintem nagyon jó és remek!

Nagyon jó!

(Juli, 2009.02.01 15:12)

Sztem is nagyon jó! és ez a darab, fantasztikus! szinte Attira írták a Lysander szerepét! :D

Hello

(Robert, 2008.12.30 18:56)

Remek munka ,csak igy tovabb.