Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szépség és a Szörnyeteg

2009.12.27
Kép „Gyermekként mindig kék az ég…”
 

„Eljött hát a nap
Áradj fényözön
Ősi monda száll
Párra hogy talál
Szépség és a Szörny.”

 Felnőttként már nem hiszünk a mesékben, elfelejtjük, milyen is volt gyermeknek lenni, pedig jólesik néha visszahozni a felhőtlen, gondtalan időket, belefeledkezni egy csodálatos történetbe, hagyni magunkat elvarázsolni. A Szépség és a Szörnyeteg pontosan ezt adja, megnevettet, mesés tájakra visz és gyönyörű példát mutat szeretetről, barátságról, őszinteségről, önzetlenségről, a korlátainkon való átlépésről.

A történet jól ismert: a hiú és önző herceget egy boszorkánynak álcázott tündér félelmetes szörnyeteggé változtatja, a kastély lakóit tárgyakká, az átok pedig csak akkor törik meg, ha a herceg megtanul szeretni és talál egy lányt, aki felfedezi a csúf külső mögött az érző lelket és viszontszereti őt. Ez csak akkor történhet meg, ha a herceg levetkőzi önzőségét, rossz természetét és képes lesz valódi szeretet adni és elfogadni. A változásnak addig kell bekövetkeznie, amíg a boszorkány-tündér rózsája, amely a kastély nyugati szárnyában áll elzárva mindenki elől, le nem hullatja utolsó szirmát.
A kastély vidám lakói, Perc Úr, Lángőr, Teamama és a többiek bizakodva várják a lányt, aki majd megtöri az átkot, de a Szörnyeteg nem hisz benne, hogy létezik olyan ember, aki megszerethetné őt.
Nem lenne mese a mese, ha nem érne szerencsés véget, a várva várt lány, nevezetesen Belle egy nap betéved a kastélyba, hogy megmentse foglyul ejtett édesapját, a hóbortos feltalálót. Életet visz a zord falak közé, és a Szörnyeteg jégpáncélja is olvadozni kezd. Eleinte nem tud uralkodni heves természetén és bárdolatlan modorán, de a lány tiszta és ártatlan lénye arra készteti, hogy változzon: egyenesen kezd járni, máshogy ejti a szavakat, bókolni próbál…a Szörny lassan ember lesz. Megszereti a lányt. Amikor Belle is kimondja a bűvös szót, feloldozást nyernek az átok alól, a kastély lakói és a Szörnyeteg újra emberekké változnak.
 
     A Szörnyeteget alakító Szabó P. Szilveszter ebben a szerepben sem okoz csalódást, sőt. Egy valódi, mesebeli Szörnyet kelt életre, aki eleinte félelmetes, de ahogy fokról fokra változik, egyre több emberi tulajdonságot vesz fel és valóban szerethetővé válik. Kezdetben még morog, esetlenül mozog, parancsolgat, később már tudatosan próbál jobbá válni és megfelelni Belle-nek, akit időközben olyannyira megszeret, hogy még arra is képessé válik, amivel a legnagyobb önzetlenségről tesz tanúbizonyságot: elengedi a lányt.
A Nincs szépség a földön című dal fájdalmas önvallomás arról, hogy a Szörnyeteg nem tudja kifejezni az érzéseit, saját falaiba ütközik és ezzel magát a boldogságot zárja ki az életéből. A darab egyik legszebb jelenete ez a dal, és a Szörny jellemfejlődésének egyik fontos állomása is: már érez, de adni még képtelen.
A második felvonás csúcspontja az átváltozás-jelenet, amikor a Szörnyeteg visszanyeri herceg mivoltát, daliás, méltóságteljes ifjúvá alakul át. A Szörny, akit Belle megszeretett, újra ember lesz.
     Belle, a Szépség személyisége, alakja nem változik a darab során, ő az állandósult ártatlanságot, és nemcsak a fizikai, hanem a lelki szépséget testesíti meg. Vágó Bernadetthez jól illik ez a szerep, olyan Belle-karaktert formál meg, aki szép és okos, ugyanakkor egy kicsit különc is, de mindenekelőtt önzetlen és tiszta szívű, épp azokat a tulajdonságokat hordozza, amelyek hiánya miatt a hercegre lesújtott az átok.
     Gaston szerepében látható Németh Attila, aki nagy lelkesedéssel hozza az öntelt, gőgös és nevetségesen buta figurát, Belle kérőjét. Gaston  vicces figura, a végletekig ostoba, üresfejű. A darab végén elnyeri méltó büntetését, Belle visszautasításán kívül még a Szörnyeteg is elbánik vele – érvényesül a mesei igazságszolgáltatás.
     A kastély lakói, a tárgyak színt visznek a történetbe: Lángőr (Csonka András) és Perc Úr (Petridisz Hrisztosz)  mulatságos párbeszédei azonnal jókedvet varázsolnak a nézőtéren.
     Az Operettszínház talán leglátványosabb darabja a Szépség és a Szörnyeteg, a gyertyatartón, órán, teáskannán, komódon kívül felvonuló poharak, kanalak, villák, tányérok, szalvéták kavalkádja nemcsak a gyerekeket varázsolja el. A díszletek is gyönyörűek, a francia kisváros, a sötét erdő és a kastély is precízen kidolgozott, szemet gyönyörködtető.
A Szépség és a Szörnyeteg igazi élmény lehet azoknak, akik szeretik ezt a Disney-mesét, de azoknak is, akik csak szeretnének pár órára újra gyermekek lenni.
 
 
A főbb szerepekben:
 
Szörnyeteg: Szabó P. Szilveszter
Belle: Vágó Bernadett
Gaston: Németh Attila
Lefou, Gaston szolgája: Oláh Tibor
Lángőr, a gyertyatartó: Csonka András
Perc úr, az óra: Petridisz Hrisztosz
Teamama, a teáskanna: Nádasi Veronika
Csorbi, a teáscsésze: Méhész György
Madame De La Nagy Komód: Dénes Judit
Babette, a tollseprű: Vágó Zsuzsi
Maurice, Belle papája: Csuha Lajos
D’Arque, elmegyógyász: Pálfalvy Attila
 
Zene: Alan Menken
Szövegkönyv: Linda Woolverton
Dalszövegek: Howard Ashmann és Tim Rice
Magyar szöveg: Kerényi Miklós Gábor és Somogyi Szilárd
Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor
Rendező: Böhm György
Koreográfus: Duda Éva
Jelmeztervező: Túri Erzsébet
Díszlettervező: Rózsa István
Világítástervező: Somfai Péter
Játékmester: Rogács László
Akciórendező: Gulyás Kiss Zoltán
Látvány effekt: David Merlini
 
 
 
 
 
2009.12.25.                                                                              Lengyel  Orsolya
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

rajongó

(Rajongó, 2009.12.31 18:45)

Sikerekben gazdag új évet kívánok nektek és az oldalnak is.

egy rajongó

Köszönet minden Olvasónknak!!!

(Orsi&Csilla, 2009.12.31 00:06)

Köszönjük, hogy olvastok minket. Aki pedig még nem látta a musicalt, annak ott van a jövőév, hogy bepótolja!

B.Ú.É.K. Minden olvasónknak!

Orsi&Csilla

szépség és a szörnyeteg

(r.agnes, 2009.12.29 11:58)

Sziasztok,

Én még nem láttam a musicalt, csak mesében, de most, hogy olvastalak mindenképpen látni szeretném.

Klassz az oldal

(Anett, 2009.12.28 17:11)

Tetszik az oldalatok, sok tartalmas írást találtam. Csak így tovább!

Anett

látványvilág

(G.Klára, 2009.12.27 22:15)

Csatlakoznék az előttem íróhoz. Tényleg csoda ez a darab. A látvány teljesen lenyűgöző,"az Operettszínház talán leglátványosabb darabja". Nagyon találó és pontos az írásod és nem mellesleg még érdekes is. Szabó P.Szilveszter pedig a leghitelesebb szörny, akit valaha láttam :) .
Jövőre is várom a beszámolóitokat! Örülök, hogy más darabokról is írtok.

...

(Belle81, 2009.12.27 21:12)

Fantasztikus előadás volt,bár nem tudom, hogy ugyanazon voltunk-e, de nem is ez a fontos, hanem, hogy egy újabb élménnyel térhettem haza. Elolvasva írásod, pedig újból átélhettem az egészet.Köszi a beszámolót!