Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elisabeth Szegeden

2009.08.23
Elisabeth Szegeden
 
Halálos szerelem: a szerelmes Halál és Sissi története
 
   2009 augusztusában Erzsébet királyné visszatért Szegedre, a Dóm térre, ahol már 13 évvel ezelőtt is elvarázsolta a nézőket. A publikum nagy várakozással tekintett a darab elé, hiszen egy méltán híres előadásról van szó, melyet már sokan ismertek, láttak, de akik nem, azok előtt sem volt ismeretlen Sissi alakja, legendája. Ki ne hallott volna erről a különleges, már életében igen kedvelt császárnéról, aki rendezőket, írókat, szobrászokat ihletett meg és akinek népszerűsége máig töretlen.
A Dóm tér különleges helyszín, méltó egy igazán nagy ívű produkció bemutatásához. A hatalmas színpad, a sok-sok szereplő, a csillagos ég egyedivé teszi az élményt. Nem egyszerű feladat betölteni, beénekelni ezt a teret, az Operettszínház előadásaihoz képest sokkal több táncos, statiszta közreműködött a darabban. A színészek már otthonosan mozogtak a monumentális díszletek közt, a jelentős méretekkel rendelkező színpadon, legtöbbjük nem először lépett a nagyérdemű elé a Dómnál, sokan –ahogy említették- szinte hazajárnak Szegedre: többek között a két főszereplő, Janza Kata és Szabó P. Szilveszter első igazán nagy sikerei is az Elisabeth-hez és a szegedi produkcióhoz köthetők.
    A darab Sissi életét mutatja be, illetve annak főbb eseményeit, mindezt egy kissé misztikus szállal átszőve: újra és újra felbukkan a színen a Halál, aki bár nem evilági figura, halálosan szerelmes Elisabethbe. Ezáltal a műben vezérmotívummá válik a szerelem.
Az első szereposztásban a Halál megformálója a már említett Szabó P. Szilveszter. Régóta játssza már ezt a szerepet, így magabiztossága érthető. Úgy formálja meg a Halál szerepét, hogy az pozitív figurává alakul a néző szemében. A Művész Úr többször is elmondta már, hogy nem Halált, hanem szerelmes embert játszik, így szerethetővé, megérthetővé válik a Halál, hiszen valódi emberi, földi érzelmei vannak. Sissihez fűződő végzetes vonzalma hűvös önfegyelemmel párosul, uralkodnia kell az érzései felett, mert egyetlen csókjával kiszakítaná szerelmét az életből. A világ a kegyetlen végzet szerepét akasztotta rá, ő mégis érzelmekkel teli…”fáj már mindenképpen hóhérnak lennem, bár hősszerelmest játszom éppen”- énekli az Útvesztő minden út című dalban.
Követi Sissit, felbukkan életének fontosabb pillanataiban. Jelen van akkor is, amikor Elisabeth boldog, és akkor is, amikor nem az.
Figurája szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen tudjuk, hogy Sissi élete nem volt felhőtlen, tragédiák sorozata kísérte, két gyermeke is meghalt, rab madárként élt, kevesen értették meg, nem csoda, ha elvágyódott, nemcsak az udvartól, de sokszor az élettől is szívesen búcsút vett volna.
Szerelmes, és néha indulatos, heves a Halál figurája, de mindvégig biztos a dolgában, mert tudja, az idő csak neki dolgozik, Sissi előbb vagy utóbb az övé lesz.
        Elisabeth sorsa pedig beteljesedik, elragadja őt a Halál…  de ezt a pillanatot sok-sok könnyel, derűvel teli év előzte meg.  Janza Kata kapta azt a feladatot, hogy megformálja ennek a rendkívüli nőnek az alakját, hogy bemutassa életének hosszú évtizedeit. Janza Kata neve már szinte összeforrt Sissiével a magyar musicalrajongók köreiben, hiszen évek óta sikeresen - és egyre sikeresebben - játssza ezt a rendkívüli karaktert.
A feladat nehéz, mert egy egész életutat kell hitelesen bemutatni, de hálás is, melyik nő ne szeretne egy kicsit Sissi bőrébe bújni, egy kicsit hasonlítani erre az asszonyra, aki rossz tulajdonságaival együtt is irigylésre méltó személyiség volt, aki merte vállalni egyéniségét, szeszélyeit, érzelmeit és a halálig hű volt önmagához, még egy olyan korban és környezetben is, ahol ezzel valójában a saját helyzetét nehezítette meg.
Janza Kata játékán érezhető, hogy szeretettel és alázattal játssza a szerepet, nemcsak az első felvonás lovas hintós, szerelmes, szemet gyönyörködtető jeleneteit, hanem a második felvonásban színre lépő meggyötört, gyászoló, keserűen bölcs asszonyt is.
Gyönyörűen szól Az már nem én lennék című dala, mely valóságos önvallomás, megrendítő a Sirató, melyet imádott fia, Rudolf elvesztése után énekel, szívhez szóló az Idegklinika, melyben még az őrülteket is irigyli Sissi, mert ők legalább szabadok, de kiemelendő a Francia betegség-jelenet is, ahol a dacos élni akarás kerekedik felül Elisabethben és elküldi a Halált, a nehezebb utat választva ezzel.
A darab egyik legszebb jelenete Elisabeth életének fontos motívuma, a magyarrá koronázás. Tudvalevő, hogy a császárné nagyon szerette a magyarokat, rengeteg időt töltött Magyarországon annak ellenére – vagy talán épp azért-, hogy anyósát, Zsófiát ezzel mélységesen bosszantotta. Szegeden ezt a szép jelenetet tűzijátékkal tették még különlegesebbé.                                                                                                                        
   Elisabeth, Ausztria császárnéja Magyarország királynéja is lett… ettől kezdve még látványosabban romlott házassága Ferenc Józseffel. Ferenc József a darab egyik fontos alakja, Bereczki Zoltán formálja meg. Határozatlan, gyámoltalan, már-már gyenge személyiségnek ismerjük meg a császárt, aki a politikai kérdésekben és a magánéletét illetően is egyaránt édesanyja tanácsait követi.
Egyetlen pozitív tulajdonsága, hogy mélyen szerelmes Sissibe, bármit megtenne érte, végül még anyja akaratával is szembeszegül, ám akkorra már késő.
A Mint két gálya című duettben Elisabeth világosan a tudtára adja, hogy nincs már számukra közös jövő. A már idős Ferenc József összetörik. A Rémálom-jenetnél végignézi, ahogy a Halál Lucheni kezébe dobja a gyilkos fegyvert. Megsajnáljuk.
   A figyelem hamar Luchenire terelődik, aki beteljesíti Elisabeth sorsát, leszúrja egy reszelővel. Luigi Lucheni nemcsak a gyilkos, kulcsfigura is a darabban, hiszen ő a narrátor is egyben. A történet –mely valójában keretbe ágyazott, a kezdeteknél a főszereplők már mint halottak, Lucheni idézi meg őket, miközben válaszol a bíró kérdéseire – az ő figurájával kezdődik és ér véget.
Földes Tamást láthatjuk ebben a szerepben, érdekesen formálja meg a narrator-gyilkos szerepét.
Gúnyt űz a Sissi-kultuszból Giccs című dalában, és minden alkalommal ironikusan közelíti meg a történteket. A Halál megbízottja, egy őrült, akinek mindegy, kit öl meg, a lényeg, hogy arisztokrata legyen. Az orleans-i herceg híján Sissi a szerencsétlen áldozat.
   Bár epizódszerep, de nem elhanyagolható Rudolf karaktere. Tízéves, amikor először találkozunk vele - már ekkor meglátogatja őt a Halál, aki aztán végigkíséri az életét- és alig múlt harminc, mikor elbúcsúzunk tőle. A koronaherceget Dolhai Attila kelti életre, nem először és nemcsak ebben a darabban. Mivel a Wildhorn-féle musicalben  évekig játszotta a címszerepet, nem idegen tőle ez a karakter. Jól hozza a labilis idegrendszerű, szenvedélyes férfit, akinek feje fölött hamar összecsapnak a hullámok, és csak édesanyja segítségében bízhat.                                                                                  
Sissi azonban nem jár közben az érdekében a császárnál, így a kilátástalan politikai ügyek és a szövevényes szerelmi szálak végérvényesen gúzsba kötik, ahonnan a menekülést csak a Halál biztosíthatja számára.
A darab egyik legerőteljesebb duettje a Nagyot nőtt az árnyék, itt Rudolf még ellenáll, de nem sokkal később boldogan adja át magát a Halál csókjának.
  Megemlítendő még a Zsófia főhercegné szerepében brillírozó Molnár Piroska, aki kiválóan alakítja a határozott, kemény nőt. Eleinte ellenszenves, nem tetszik neki fia és Sissi házassága, elveszi a császárnétól gyermekeit, beleszól a pár magánéletébe és a politikai ügyeket is szinte teljes mértékben ő irányítja Ferenc József helyett.
 Később azonban, közvetlen a halála előtti szólójában valamelyest megértjük őt: mindenről lemondott fia érdekében, végső soron csak az ő, és nem a saját maga érdekeit tartotta szem előtt.
Sissi megkönnyebbülhetne, szabadulván anyósa szorításától, de ekkorra már ő maga is beteg, csalódott és fáradt. Rudolf halála után pedig valósággal várja a véget. Addigra már a néző is várja, hogy a fenséges és gyönyörű Halál magához szólítsa a császárnét, hiszen így lesz kerek egész a történet. Gyönyörű jelent Sissi halála: Elisabeth békére le, a Halál pedig végre megkapja azt, akire oly sokáig várt, aki társa lehet az éjben.
Végül a maga misztikus módján az élet felett is győz az egyszerre földi és földöntúli érzés:
Angyal szerint áldás,
Ördög szerint nem.
Ez az ember nyelvén szerelem.”
                     
Lévay-Kunze: Elisabeth (fordította: Müller Péter Sziámi)
Elisabeth, Ausztria császárnéja: Janza Kata / Füredi Nikolett
Luigi Lucheni, Elisabeth gyilkosa: Földes Tamás / Száraz Tamás
A Halál, Elisabeth szerelmese: Szabó P. Szilveszter / Homonnay Zsolt
Ferenc József, Ausztria császára, Elisabeth férje: Bereczki Zoltán / Bálint Ádám
Zsófia főhercegnő, Elisabeth anyósa: Molnár Piroska / Nádasi Veronika
Rudolf főherceg, Elisabeth fia: Dolhai Attila
A tízéves Rudolf: Czető Ádám
Max, bajor herceg, Elisabeth apja; Károlyi István gróf: Marik Péter
Ludovika, bajor hercegné, Elisabeth anyja; Frau Wolf: Felföldi Anikó
Eszterházy grófnő: Sz. Nagy Ildikó
Helene, Elisabeth nővére: Ullmann Zsuzsa
Sztáray grófnő: Nagy Bea
Grünne gróf: Csuha Lajos
Rauscher bíboros: Jantyik Csaba
Hübner báró: Petridisz Hrisztosz
Kempen báró: Oláh Tibor
Schwarzenberg báró: Péter Richárd
Andrássy Gyula gróf: György- Rózsa Sándor
Batthyány Elemér gróf: Imre Sebastián
Windisch kisasszony: Tihanyi Lívia
Magyar anya: Mirtse Réka
Díszlettervező: Szegő György
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Gajdos József
Vezényel: Makláry László
A rendező munkatársa: Somogyi Szilárd
Rendező: KERO

Közreműködött a színház Musical Együttese, a Pesti Broadway Stúdió növendékei, a Szegedi Szabadtéri Játékok énekkara, tánckara és statisztái, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar.

2009-08-23                                                           L.Orsolya

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.