Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szentivánéji Álom- az első worldmusical

2008.10.24
Kép Szentivánéji Álom- az első worldmusical
 
Shakespeare nyomán
„A szerelem a legfőbb törvény,
a vágy, a hagyomány.
Mert hova lesz az emberiség
a törvények híján?
                                        Mondd, hová, s mivé?
                                               Az volna a vég, ha nem szerethetnénk többé.”
 
Rendezők:
 
Szakcsi Lakatos Béla         Müller Péter Sziámi    KERO® - Kerényi Miklós Gábor
         ( zeneszerző)                                   ( dalszövegíró)                               ( rendező, librettó)
 
 
Főszereplők:
Szabó P. Szilveszter                 Hommonay  Zsolt                Janza Kata             Füredi Nikolett
                              Oberon                                                                         Titánia
 
Dolhai Attila                             Szerényi László                     Vágó Bernadett   Vágó Zsuzsi
                              Lysander                                                                       Hermia
 
Szabó Dávid                             Bálint Ádám                           Peller Anna          Pap Alexandra
                              Demetrius                                                                     Heléna
 
Kerényi Miklós Máté             Sánta László                            Csengeri Ottília     Nádasi Veronika
                     Puck                    Dudás                                                            Hippolyta     
 
 Bereczki Zoltán                      Peller Károly                           Rónai András        Kerekes Kristóf
                               Zuboly                                                                                Nanda
 
      Mi is az a worldmusical?- ez a kérdés mindenkiben megfogalmazódik, ahogy ezt a szót meghallja, s erre a legjobb válasz, amit maga a kitalálója, Kerényi Miklós Gábor fogalmazott meg, s egyben jellemzi is a művét: „Természetesen mind zeneileg, mind színházilag- a worldmusicalnak megfelelően- igen gazdag kép. Musical szóló éppúgy megjelenik, mint cigányos kesergő, rockopera-kettős, sztepptánc-betét, s szinte kortárs operai duett. Mindez azt a kérdést teszi fel, hogy itt a Földön szerelmeinkkel, barátainkkal együtt, hogy tudunk felelősséggel élni a világ és érzelmeink sokszínűségében.”
      A worldmusicalt mindenképp a változatosság, sokféleség jellemzi, más, mint a megszokott… új, és mindez megvan a „ Szentivánéji álom”-ban.
      Amit én kifogásolok, hogy a musicalszínházak mostanában abba a tévedésbe esnek, hogy találnak egy fiatal „énekest” és rögtön a mélyvízbe dobják, főszerepet adva nekik egy nagyszabású musicalben… hiszen nem hiába van az a bizonyos szamárlétra, az kell a rutinhoz, ahhoz, hogy szokják a színpadot, de az, hogy Szerényi Lászlóval kivételt tettek, kifejezetten dicsérendő. Lysander szerepe olyan, mintha rászabták volna, ifjú, heves, szertelen hősszerelmes, aki Hermiáért bármire képes. Szerényi bár nem musical szakon végzett, sőt teljesen más irányból- közgazdász- pottyant az Operettszínházba, de pont jó időben és jó helyre, ugyanis hasonló kaliberű, mint az első szereposztásos Dolhai Attila, és itt a hangsúly a „hasonló” szón van, mert azért még be kell érjen, de alakítását nézve sikerülni fog neki hamarosan. Beszédtechnikája tiszta, érthető és a hangsúlyt is a megfelelő helyre teszi. Talán ő lesz az Operettszínház új „szépfiúja”? ...- az idő és a közönség majd eldönti.
      A musical szegedi bemutatóján az első szereposztás lépett fel végig, de a kőszínházban már váltva játsszák. Mindig izgulva várja az ember, kicsit félve, kétségekkel tűzdelve, hogy milyen lehet a másodszereposztás-, mert már maga a szó, hogy másod, magában hordozza azt, hogy nem első, hogy csak utána következik, és emiatt fenntartással fogadjuk, szinte csak azt figyelve, hogy mi az, ami gyengébb, vagy rosszabb, így öntudatlanul is párhuzamot vontam a két szereplőgárda között.
     Dolhai Attilában most sem kellett csalódni, ő most is hozta a tudását, és mindezt fantasztikusan, hiszen jóvágású, jóképű örökromantikus, és a darab egyik legpörgősebb szólóját, a Puctal c. cigánymuzsikát mulatságos tánccal kíséri- szinte minket is táncra invitál, de mivel ez szokatlan lenne egy színházban, így csak hangos és ritmikus tapsot kényszerít ki a nézőből. Szerényi László szintén kirobbanó őserővel adja elő ezt a számot.
      Oberon, Szabó P. Szilveszter kontra Hommonay Zsolt: színházi játékukat tekintve mindkettő jó, mindkettőnek elhiszem, hogy megbánja Titánia ellen elkövetett bűnét. Titánia- Oberon duett a végén, azt hiszem, hogy Janza Kata és Szabó P. Szilveszter párosnál ütősebb, nagyobbat szól, hatásosabb, ez főleg Szilveszternek köszönhető. Hommonay Zsolt hangja finomabb, egy árnyalattal gyengébb, mint amit a szerepe megkíván.
      Füredi Niki vérbeli nő, egy igazi tündérkirálynő, és ezt mindvégig láthatjuk is Titániaként. Ruhakölteményei csodálatosak- ez Velich Rita jelmeztervező kezének a munkája. A ruhák, amelyeket visel, mindig az „akkori” lelkiállapotát tükrözi. Az első amiben megjelenik a színpadon, az egy királykék, csillogó-villogó gyönyörűség, amely hideg, fenséges és királynői státuszát érzékelteti. A második ruha egy világoskék, lenge hálóruhaszerű, ami sejteti pajzánkodását, ami hamarosan be is következik, a mesteremberből szamárrá változtatott Zubollyal. A harmadik egy fekete- ezüst ruhacsoda, amely bánatát, haragját és egyben gyászát jelöli-hiszen el akarja pusztítani a Földet és annak minden lakóját, mert nem talál gyógyírt megalázottságára. A legvégén pedig letépve magáról királynői palástját, egy hófehér ruhakölteményben láthatjuk, a megtisztulás, megbocsájtás, az új élet kezdetének a szimbólumaként, hiszen lemond a tündéri hatalomról és vállalja a halandóságot, hogy Oberonnal családot alapíthasson. Janza Kata, mint hangilag, mint színészileg jó választás volt a rendező részéről.
     Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius, Rómeó és Júlia… és még sorolhatnánk, hiszen hasonló szerelmi történetek mindig voltak, vannak és lesznek, ezért a musicalvilágnak is mindig lesz miből táplálkoznia.
     Hermia apja gazdag, s mivel a darab nagyon sok modern elemet hordoz magában, nevezhetjük újgazdagnak is, a színpadon úgy jelenik meg, mind egy cigányvajda, aki állandó mulatozásokat rendez a mindig vidám feleségével Hippolytával. Lányukat a rendőrfőnök fiának, Demetriusnak szánták érdekből, de Hermia szíve a romantikus szerelmes- szegény-szerény Lysanderé.
     Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi egyformán jók, egyik sem kiemelkedő, ám hiteles mindkettő, ami különbözik az a hangszínűk, a Zsuzsié egyedibb, megjegyezhetőbb. Jól áll nekik a naiva szerep, ártatlan és szerelmes kislány bája ott van minden mozdulatukban, mosolyukban. Hermiának is van egy szólója, amely közelebb áll az operához- ez is a worldmusic egy sajátos jegye.
     A darab különlegessége, hogy nem egy, hanem kettő, sőt három szerelmespárja is van: Hermia és Lysander, Heléna és Demetrius, Titánia és Oberon.
     Demetrius- Szabó Dávid és Bálint Ádám a két szerencsés, akik megkaphatták ezt a szerepet. Szabó Dávid mozgása a színpadon sokkal természetesebb, hiszen ő fiatal kora ellenére rutinos előadó, még Bálint Ádám csak most kóstolgatja a színészetet. Dávid gesztusai, érzelmei kifejezőek, érthetőek, arca eléggé karakteres, ezért a rosszfiú- vagányfiú szerepköre egészen ráillik, hiszen csak hitegeti Helénát, komoly szándékai nincsenek.
      A Helénát megszemélyesítő két színésznő jelmeze és sminkje kissé közönséges, és a darab szerint is Heléna elég ledér, kacér, ezt Peller Anna hozza is, igaz Pap Alexandrának ez az első debütálása nagyszínpadon, és talán nem a megfelelő szerepben. Shakespeare szerint Heléna szépséges és ez Peller Annára illik is, de Alexandra nem volt egy jó választás, nem neki való ez a szerep és ezt eltúlzott sminkje még jobban megerősíti. Játékának nincs emocionális hatása, nem hiteles erre a szerepre és külső tulajdonságai is ellent mondanak Heléna bájának.
     Pucknak hálás szerepe van, ő a darab leghumorosabb figurája és ezt Kerényi Miklós Máté tökéletesen be is bizonyítja. Fantasztikus a tánckoreográfiájuk két társával együtt (Pirgel Dávid, Kovács Szilárd)- Duda Éva csodálatos munkát végzett asszisztenseivel. Váltótársa Sánta László, aki Dudás szerepében is látható. Ez a szerep kimondottam Mátéra van írva, annyira őszintén formálja meg a mindenre elszánt, segítő, de hibát-hibára halmozó tündérmanó szerepét, Oberon hű szolgálóját.
     A „Szentivánéji álom” worldmusicalnek sikere és különlegessége három komponensben is rejlik:
1)   a jelmezek, ruhák extravagánsak, hihetetlenül színesek, talán túl színesek, amikor az egész ensemble a színpadon van, olyankor a káosz uralja a színpadteret.
2)    a worldmusic a másik olyan komponens, amely „mássá” teszi ezt a darabot, hiszen ez az első musical, amely ötvözi szinte az összes zenei műfajt: hagyományos musical zene, operás betétek, népzene (cigány -, román -, magyar -, indiai -, spanyol népzenét), popzene (azon belül is a rap).
3)   a testfestés, ami szintén új a musical műfajában. A testsmink teljes harmóniában áll a ruhákkal és a díszlettel. A fehér- kék-fekete szín a tündérlakókon sugallja a megfoghatatlant, az éteri mivoltukat, hogy ők egy másik világhoz tartoznak, ahol minden tökéletes, csak az érzelmekkel van baj.
 
     A tündérvilág jelképezi a felsőbbrendűt, a halhatatlanságot, az álomvilágot, míg a földi lét a halandóságot, a valóságot, a két világ együttesen pedig azt, hogy a valóságba mindig kell csempészni egy kis álmot, mert az életünk így lehet csak teljes, viszont nem élhetünk csak álomvilágban, meg kell találni a középutat. A kérdés csak az, hogyan hídaljuk át a távolságot a két világ között?... a választ magának kell megtalálnia mindenkinek.
     Hippolytának és Theseusnak itt más szerepe van, mint a Shakespeare-i drámában, de ez nem rontja a minőséget, és ebben is kimagasló Csengeri Ottília táncelőadása és pörgős muzsikája, együtt él a ritmussal, egybeolvad vele- Nádasi Veronika sokkal visszafogottabb ebben a szerepben és tánctudása is korlátoltabb, nem brillírozik.
     A kőszínházas előadás egyik visszatérő problémája, hogy a zenekar túlharsogja a dalszöveget, így nem érthető, pedig Müller Péter Sziámi szövegei igazán találóak és nem felejtett el humort csempészni belé.
     A szamár megformálója, Bereczki Zoltán képében a másik legjobb választás volt, hiszen ennél viccesebben senki nem játszhatná el, arcjátéka, gesztusai szinte azonosulnak az igazi szamáréval.
     A vígjáték leggroteszkebb eleme, hogy a fenséges Titánia- Puck csínyének köszönhetően, Oberon utasítására- beleszeret a torz szamár-emberbe, akit már-már kentaurnak lát,és csodálja, imádja, minden jóval elhalmozza. A rendező beleszőtt egy-két olyan jelenetet is, amely a pornográfiát súrolja, de még a humor keretein belül van: Titánia közösülése szamárral egy paraván mögött. Van még benne hasonló kép, de ezt a mai felvilágosult társadalom talán már elfogad-befogad.
     Nanda, az indiai kisfiú- akire Oberon féltékeny- Rónai András személyében egy különleges része a darabnak: kellemes, légies balettjével pihenteti az elmét, előadás az előadásban.
     A többi szereplőnek is megvan a maga helye a darabban, úgy, mint a mesterembereké, akik szintén komoly színészi tehetséggel bírnak: Zuboly- Szamár (Bereczki Zoltán, Peller Károly), Vackor (Földes Tamás, Csuha Lajos), Gyalu (György-Rózsa Sándor), Dudás (Sánta László, Oláh Tibor), Orrondi (Faragó András, Konkoly Balász), Ösztövér (Dézsy Szabó Gábor, Langer Soma). Természetesen a rendőrfőnök szerepe sem elhanyagolható, Petridisz Hrisztosz és Pálfalvy Attila szerepében.
    A legvégén zárszóként pár szó azokról, akik nélkül ez nem születhetett volna meg:
     Kerényi Miklós Gábor-KERO®, aki a librettót készítette, s egyben őt köszönthetjük a rendezői székben is, az ő fejében született meg ez a nagyszabású egyedi produkció, ő segítette a világra egy nagyszerű csapatot összekovácsolva, akik mindenben mellette álltak és követték utasításait, bízva intuícióiban.
      A másik alkotó Müller Péter Sziámi- több sikeres musical dalszövegírója- most is minőséget adott ki a tollából, és ő ezt élete legjobb és legkellemesebb munkájának tartja.
       Szakcsi Lakatos Béla pedig mindez alá megszerezte ezt a sokszínű, dallamos, pörgős muzsikát. Szerinte a worldmusic: „nem csupán népzene, hanem a népek zenéje.”
       A „Szentivánéji álom” c. musical egy új korszakot nyit meg a musical világában, ez a stílusalkotó eklektikus mű, amelynek reméljük lesz folytatása és lelkes közönsége, tábora idővel csak még nagyobb lesz.
 
2008.10.24                                                         Írta: P. Csilla
    
  
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Fantasztikus

(Kira, 2010.01.05 01:30)

Jó hosszú, az egyszer biztos, de fantasztikus ez a részletes beszámoló.
Kira

Régi hozzászólások

(D.A.&Operettszínház, 2009.10.30 13:28)

Régi hozzászólás:

bdzoologus@freemail.hu
(Bercsényi Dániel, 2009. 09. 04. 21:34)
Tisztelt Oldal Szerkesztő!

Szeretnék szólni, hogy a Szentivánéji álom musicalben Rónai András mellett Kerekes Kristóf nevű balett növendék szerepel november óta!

Kérem javítsák!

Bercsényi dDániel