Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Bajadér- A hipnotikus keleti varázslat

2009.03.28
Kép A Bajadér- A hipnotikus keleti varázslat
 

 

 

 

Miklósa Erika - Odette Darimonde                  KERO® - Kerényi Miklós GáborRendező

                                                                                                      Mai színpadra alkalmazó
Dolhai Attila - Radjami, indiai herceg             Lőcsei Jenő - Koreográfus           
Csere László - Fülöp, író                                    Kállai István - Mai színpadra alkalmazó                    
Oszvald MarikaSimone                                   Müller Péter Sziámi - Dalszövegíró
Szendy SzilviMarietta                                                     Makláry László - Karmester-zenei vezető
Kerényi Miklós Máté - Szapáry, magyar újságíró   Kéringer László - Karigazgató
Dézsy Szabó Gábor - Parker, angol ezredes                               Túri Erzsébet - Díszlettervező
Marik Péter - Dewa, a herceg szárnysegédje            Velich Rita - Jelmeztervező
Jantyik Csaba -A színház igazgatója
Sánta László -A színház titkára
Premier: 2009. március 20. 19h, Budapesti Operettszínház- Budapesti Tavaszi Fesztivál
 
  Az 1922-ben bemutatott „A Bajadér” c. operett ismét reneszánszát éli, ám az Budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor 2009. március 20.-ra teljesen új színbe öntötte a darabot: felfrissítette, aktualizálta és megpróbálta átültetni a XXI. század színterére, mindezt úgy, hogy ne csorbítsa a Kálmán Imre által komponált muzsikát, ezért meghagyta az eredeti hangzásvilág nagy részét.
   Az alaptörténet szintén megmaradt, viszont a szereplők jelentősége megnőtt, az események, a konfliktusok pörgősebbek, vidámabbak lettek, helyt adva még több komikumnak és táncnak.
   A díszlet csodálatos világba visz el minket, Túri Erzsébet a Kelet összes szépségét, motívumvilágát beömlesztette az Operettszínház nagyszínpadára, egzotikumként szolgálva fel a nézőknek. Az erős meleg színek dominálnak, bár a történet Párizsban játszódik, de több felvonásban is megcsodálható Lahore örökösének, Radjami indiai hercegnek a pompás rezidenciája.
   Az alaptörténet fő forrása itt is a szerelem, ahogy ez az operettekben szokás. Első szereposztásban, a két ifjú szerelmest, Radjami indiai herceget, az Operettszínház elismert színésze, Dolhai Attila alakítja, míg Odette Darimonde-dot, a világhírű és méltán népszerű operaénekesnő, Miklósa Erika.
   Természetesen elképzelhetetlen, hogy egy szigorú, hagyományokat őrző trónörökös feleségül vehessen egy ünnepelt párizsi művésznőt, de az operett nem nevezhetnénk operettnek, ha a végén ez a konfliktus nem oldódna meg.
   Dolhai Attilát ebben a műben hallhatjuk először kihangosítás nélkül operettet énekelni, és nem kis sikerrel, erőteljes hangja teljesen betöltötte a teátrumot, és bizonyosságot tett róla, hogy ebben a műfajban is van jövője, sőt. Játékának komikusabb oldalát, a rendszeres színházba járók már ismerhetik a „Csókos asszony” c. operettből is (Thália Színház), de itt „humoros-bohókás” tánctudását is bemutatja.
   Miklósa Erikának Odette Darimonde szerepében tulajdonképpen kissé saját életét kellett megformálnia, a hírnév és a siker számára sem ismeretlen. A mű különlegessége, hogy operai hangzású-Kálmán Imre mindig is operákat szeretett volna írni és írt is- ezért kicsit könnyebb dolga volt, hogy ezt ő énekelhette el, méghozzá ilyen magas színvonalon; erre a szerepre keresve se találhattak volna megfelelőbb énekesnőt. Prózáján még érződik a rutin hiánya, de egy-két mondat kivételével-, amelyeket eltúlzott, túlmoderált- színészi képessége is megmutatkozik. Megjelenése és káprázatos ruhái igazi primadonna külsőt kölcsönöznek neki, így hát nem csoda, hogy Radjami teljesen elveszti a fejét és még hipnotikus képességét is beveti, hogy elcsábíthassa, rábírja a házasságra.
   Játékuk teljes összhangban van, mintha már egy évek óta megszokott páros lenne- ez nagyban köszönhető Dolhai Attila tapasztalatának- ahol a tűz, a szenvedély még mindig határtalan lángokon lobog.
   A keleties hangulatot idéző ruhák és sejtelmesen erotikus táncok varázslatos indiai légkört idéznek, olyannyira, hogy a publikum is úgy érezheti, hogy egy estére része ennek a pazar világnak. A szokatlan és érdekes elemekkel tarkított koreográfia Lőcsei Jenőnek a munkáját dicséri- sokszínűségét, fantáziáját és szakértelmét bizonyítva.
   A darabban nemcsak Radjami és Odette szerelme bontakozik ki, hanem még két páros is főszerepet kapott: Simone, a félig francia-félig indiai származású nevelőnő, aki, a darab végére társra lel Fülöp személyében-, aki nem más, mint a színház írója és Marietta férje. E két szerepet Oszvald Marika és Csere László nagysikerű párosa alakítja, nem okozva csalódást, hiszen figurájuk vicces oldalát kell előtérbe helyezniük, ami Oszvald Marikának zseniálisan sikerül. A darab leghumorosabb elemei a páros táncjelenetei, ahol egyszerűen valami fergetegeseket alkotnak.
   A másik páros, Fülöp fiatal és becsvágyó énekes-színésznő felesége, Marietta, és annak ifjú udvarlója, a magyar újságíró, Szapáry.
   Marietta szerepében, Szendy Szilvit csodálhatjuk, jól hozza a kissé butuska, unatkozó feleség szerepét, akit a hírnév és a gazdagság reménye még arra is rávesz, hogy megcsalja férjét az újságíróval, aki azzal hitegeti, hogy az indiai herceg legjobb barátja és bármikor bemutathatja neki, ami végül igaz is lesz, de a körülményeknek és nem magának köszönhetően. Törékeny alkatával pillanatok alatt betölti a színpadot.
   Kerényi Miklós Máté, Szapáry szerepében bukkan fel, olyannyira, hogy táncát, amelyet Szendy Szilvivel lejt, le sem lehet robbantani a színpadról. Figurájuk vidám, energikus, és már-már hihetetlen táncelemeket produkálnak.
   A párosok mellett még több tehetséges színész is felbukkan, kisebb jelenetekben, de szerepük nem mellőzhető: ilyen Sánta László, a színház kissé csetlő-botló titkára, vagy Jatnyik Csaba, a színház igazgatója és aki szintén nem fukarkodik a poénokkal, de Parker angol ezredes- Dézsy Szabó Gábor-, és Dewa, a herceg szárnysegédje- Marik Péter-, sem elhanyagolható a darab szempontjából.
   A keleti kultúra egy részét hivatott bemutatni a színház balettkara, akik táncbetétjeikkel, India káprázatos világába kalauzolja a nézőket, s teszi mindez Velich Rita állandóan változó színpompás ruhakölteményeiben.
   Kerényi Miklós Gábornak, hogy a mai viszonylatokba helyezze ezt a darabot, több neves szakmabeli is segített, ilyen Kállai István író-dramaturg és Müller Péter Sziámi dalszövegíró.
   A műben váltakoznak az indiai dallamok az amerikai jazzel, ezzel igazi egzotikus hangzásvilágot hozva létre, ráadásul kuriózumként még a Cigányprímásból is kölcsönöztek két számot, a „Barbártánc”-ot és a „Potyacsók”-ot, ezzel kihangsúlyozva Kálmán Imre magyaros vonalát.
   A modern elemek beágyazása, mint a Harley Davidson motor, szintén a jelent szimbolizálja, elhitetve, hogy mára a világ kulturális fejlődésben eljutott egy olyan szakaszba, ahol két különböző kultúra a szerelem jegyében egyesülhet, s mindennek bárki részese lehet, ha csak egy estére is.
2009-03-28                                                                       P.Csilla
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kedvenc

(Lily03, 2009.12.28 17:36)

Már annyira hiányzik a színház, de mivel vidéken lakom, csak ritkán mehetek. Addig is olvasom a részletes beszámolóitokat.Nagyon tetszik.

Sziasztok, Lily

Régi hozzászólások

(A Bajadér, 2009.10.23 18:10)

4.Válasz (P.Csilla, 2009. 04. 12. 20:50)

Kedves Annamari,
Köszönöm a Te hozzászólásod is... mindig örülünk neki,amikor valaki visszajelzést ír nekünk,mert akkor tudjuk, hogy nem hiába írunk, vagy nem csak magunknak.
Igen, a szerepeket teljesen megérdemelten kapja, hiszen mindig valami újat mutat meg magából és mindig jobbat nyújt, de hát igen, az a jó színész,aki állandóan fejlődik és ezt róla, azt hiszem elmondhatjuk.
Reméljük továbbra is olvasónk maradsz, és mindig szívesen várjuk a véleményed.

Üdv.,Csilla


3.Varázslat (gannamari74, 2009. 04. 09. 21:26)

Sziasztok!

Én is csatlakozok az előbbi hozzászóláshoz. Nagyon jó, ahogy bemutatod a darabokat, egyből felkelted az érdeklődést irántuk, és nagyon sok információval is szolgálsz. Ezért is szeretem olvasni az oldalotokat!
Attila valóban teljesen betöltötte hangjával a teret, nagyszerű volt Őt hallani. A tánca meg olyan mackós és annyira lehet élvezni!:-)
Most is megmutatta azt, hogy nemhiába választotta Őt KERO annyi szerepbe, és minden újabb szereppel növeli sikerét és rajongótáborát!

Én köszönök minden beszámolót és sok sikert továbbra is nektek és Attilának is!

Üdv,
Annamari


2.Válasz (P.Csilla, 2009. 04. 04. 00:29)

Kedves Beus!
Örülök, hogy elolvastad és végre véleményt formáltál-"jobb később, mint soha"- igaz, hogy nem musical, hanem operett... de elnézem Neked, mert tudom, hogy csak miattam olvastad el. És utólag szeretném megköszönni, hogy a tavaly eljöttél Szegedre... nekem csodálatos élmény volt, remélem azért Neked is tetszett!


1.Lelkes (Beus, 2009. 04. 02. 22:34)

Sziasztok, Lányok!

Csilla, nagyon lelkes ez a beszámoló a Bajadér című musicalről! Bár elfogult vagyok irányodban, mégis megpróbáltam "kívülről" tekinteni az írásodra. És tényleg jó! Árad belőle, hogy mennyire szereted ezt a műfajt, a színészeket, s természetesen ezt a darabot is, amelyet már annyira vártál, hogy kész legyen.

Szerintem sikerült felkeltened az olvasók érdeklődését, és ez a fontos!

További szép és hasznos színházi élményeket kívánok!!!